kipkop
szeretem a fríblogot, de ezt a blogot már nagyonnem. talán piszkozatolom az eddigi bejegyzéseket, talán nem. az is lehet, hogy egyszer még visszatérek. addig is:
itt az új címem.
#145
érzelmi hullámvasút.
nem tudom, mi van velem mostanában. valami rendeződni látszik, valami meg egyre bonyolódik. Damien Rice meg jó, hallgatjuk szépen ügyesen az első albumát.
#143
érdekes. pont egy ilyen bejegyzés megszületését követően...nos, tegnap mosolyogtam. visszaszereztem egy keveset az úton elszórt önbizalommorzsákból...új kenyeret gyúrok. szeretnék gyümölcskenyeret, de nem túl édeset. képes leszek rá. szeretek sütni.
annabel_lee nyugodt. higgadt. megfontolt. satöbbi.
#142
van már új blogom. személyeskedéstől mentes. csak plusz, mínusz nélkül. szeretném, ha a listámhoz is kapcsolódna. meg igazán jó lenne, ha ide, ahová a 'maradékot' írom, kevesebb bejegyzés születne. de mínusz nélkül nem létezik plusz.
kedd. egy kézzel írott levél. bumm. egy telefonhívás. bang. egy sms, ezt én írtam. kérdőjel...kérdőjel...örök kérdőjel. naivitás. csalódás. felállni. lépkedni tovább. hiány. kérdések. nem azok a válaszok, amikre számítottam. értetlenség. azért tovább kell menni. és ugyanabba a lyukba kell belelépni. aztán kimászni. jólvan, ügyes vagy.
egyébként jól vagyok. a remény még nem halt meg, itt ül mellettem. kicsit szeretem. virágokat ültet a szívembe. tiszavirág?
egyedül sem vagyok magányos, csak erre nem szeretnék rájönni. pedig nagyon jó lenne már. nincs szükségem rád, sem rád, sem rád, azokra, akiket ismerek, azokra sem, akiket nem ismerek ...ahhoz, hogy boldog legyek.
#141
készülget a listám azokról a dolgokról, amiket meg szeretnék tenni idén nyáron, vagy maximum a szeptember végén esedékes szülinapomig. jelenleg 35-nél járok, de ha ebből akár 10-et sikerül teljesítenem a a kitűzött határidőn belül, már boldog leszek. tényleg. annyi biztos, hogy nagy szükségem van erre a listára, kellenek apróbb-nagyobb célok, kihívások.
**
az a valami pedig lassan egy gyönyörű antik vázához fog hasonlítani, amit sajnos mégsem képes selyempapírba csomagolva eltenni a szív, mert...nos, úgy alakult, hogy az én polcomra ez a váza kerül ki. lehetett volna rosszabb is, így meg csak a meseszerű elemekre fogok emlékezni. azt nem tudom, mikor kezdek új váza elkészítéséhez, egyelőre a saját kis egykarú gyertyatartómat igyekszem formálgatni. az a legfontosabb.
**
nyár van, végre örülni is tudok neki, és baromi eltökélt vagyok. komolyan. más lesz, mint a tavalyi, de pozitív értelemben MÁS.
The Temper Trap. MGMT. meg a madárcsicsergés. annyira jó. :)
#140
a Pulp és az Interpol is augusztus 10-én lép fel a Szigeten :)
egyelőre örülök, de annyira azért mégsem, mert nem tudom, egyedül is oly' jól érezném-e magam, mint társaságban - ami nekem nem lenne sajnos -. fohászom társaságért, jó hangulatért meg egy Sziget napijegyért szól most.
#138
ez a mai nap totális katasztrófa. általában ilyen napok végén sikerül felpofoznom magam a hetek óta tartó apátiából, és végre tennem is valamit azért, hogy ugyan, mégse essek már szét százmillió darabra.
#137
végre valahára, megtekintésre került általam a kultfilmnek kikiáltott Mechanikus narancs.
#134
azon gondolkozom, vajon tényleg így van-e, azaz erre van szüksége a nőknek? vagy minimum arra, hogy a férfiak legyenek bunkók velük és szarjanak a fejükre, legalább egy kicsit? nő vagyok, mégsem értem a nőket. a férfiakat sem, de az talán kevésbé gáz. tapasztalat híján ez van, de lehet hogy később sem lesz máshogy.
az mr2 húsvétkor sikeresen megszerettette velem ezt a számot. (miközben sütit sütöttem, ami igazán finom lett)
január végén kezdtem el olvasni Tisza Kata egyik könyvét. (ez a harmadik.) többször félretettem különböző okok miatt, de már csak 31 van hátra. vicces. az írónőt nem azért nem fogom egyhamar feledni, mert olyan jól ír, vagy ilyesmi...(ha önmagát kicsit háttérbe helyezte volna, talán) node nem kritizálunk olyat, aki/ami adott nekünk valamit. csak megjegyeztem.
#133
tegnap a buszon elfogott egy olyan érzés, hogy bármire képes vagyok, ha igazán akarom azt a bármit. persze nálam akaratból hiány van, raktáron sincs, a szállítási idő pedig...legyen annyi elég; jó régóta várok már. rendeltem-e egyáltalán, ez itt a kérdés. nomindegy, nem is ez a lényeg. elkezdtem azon agyalni, honnan hová jutott az emberiség, tényleg milyen hihetetlenül klassz dolgokat hoztunk létre. a természet alkotásaival ezek nyilván nem versenyezhetnek, ráadásul ott van az a rengeteg szemét, amivel megtöltjük a világunkat: mindenki a saját, különbejáratú világát, és azt, amelyikbe minden ajtó nyílik. újabb üzenet csipkerózsikának:
#132
ennek a bejegyzésnek akár az "instant: érezd sz*rul magad! 3az1ben" címet is adhattam volna. de nem, nem győzhetnek megint a démonok.
When I counted up my demons
Saw there was one for every day
With the good ones on my shoulders
I drove the other ones away
So if you ever feel neglected
And if you think that all is lost
I'll be counting up my demons, yeah
Hoping everything's not lost
When you thought that it was over
You could feel it all around
And everybody's out to get you
Don't you let it drag you down
fantasztikus napom volt, tehát nem hagyom lehúzni magam. :) +
#130
elfeledni / elfelejteni. homály és köd. a feledékenység ott figyel a rossz / zavaró tulajdonságaim listáján, utálom. de ezúttal...kellemesen érint. van amikor az ÉSZ felejt, és van...amikor a SZÍV. utóbbi nálam hosszabb időt igényel; a szívem soha nem ért a szép szóból. tudod mit? jobb ez így. inkább vagyok érzékeny mint érzéketlen. idővel majd könnyebben tudom kezelni ezen érzéseket. a szív győz az ész felett. ez pont jól van így, mert én a szívemmel akarom érezni a boldogságot, nem pedig az eszemmel tudni. mindig az ész takarít a szív után, tehát nagy szükség van rá is. a legjobb az lenne, ha képesek lennének együttműködni. idő, cselekvés, tapasztalat.
notehát ünnep van, a szív is kezdi selyempapírba csomagolni, amit az ész már eltemetett. tehát nincs már a polcon.
**
közben ma van Robert Smith szülinapja, ami azért szuper dolog, mert ha ő nem lenne, nem lenne Cure sem, és nem születtek volna meg azok a számok sem, amiket én annyira szeretek. doing the unstuck!
**
+ Varró Dani rovata a nők lapjában...'cuki' :)
#127
"Azt hiszem, igen, dühös lehetnék amiatt, ami velem történt. De nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szépség van a világban. Néha úgy érzem, hogy egyszerre látom mindet és túl sok: a szívem felduzzad, mint egy léggömb, és majd szétrobban. Aztán eszembe jut, hogy ellazuljak, és ne próbáljak meg belekapaszkodni. Aztán esőként rám hullik az egész és nem érzek mást, csak hálát hülye kis életem minden egyes percéért."/american beauty/
régi bejegyzések | a blog kezdőlapja
copyright | design: Beau de Noir, fotó: Irum Shahid (sxc.hu), freeblog sablonosítás: Amby
